Te és én
Te nézel,
én látlak,
látom amint emlékeink köddé válnak.
Te harcolsz,
én vesztes leszek,
elvesztek mindent ami veled lehetek.
Te ellöksz,
én távolodom,
messze megyek,
s többé utadon nem kereslek.
Te sírhatsz,
én csak könnyezek,
Könnyeimmel együtt én is elveszek.
Te mehetsz tovább,
én maradok,
hurcolj tovább minden gondolatot.
Te élhetsz,
én meghalok,
hisz már önmagam nem maradhatok.
(2007.11.25)
|
Te és én
Te hallgatsz,
én csendben leszek,
hallgatom, amint szavad engem vezet.
Te nézel,
én látlak,
látom amint emlékeink a mennybe szállnak.
Te harcolsz,
én győzök veled,
elnyerek mindent ami veled lehetek.
Te hívsz,
én megyek,
s utamon csak téged követlek.
Te sírhatsz,
én csak könnyezek,
Könnyeimmel együtt a tiéd leszek.
Te mehetsz tovább,
én itt maradok,
megvárlak, míg eléred a gondolatot.
Te élhetsz,
én veled élek,
hisz nélküled semmit se ér az élet.
(2007.12.08)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.